Megemlékezés a Házasság hetéről a tapolcai plébánián

A tapolcai Nagyboldogasszony Plébánián 2022. február 19-én az esti szentmise keretében köszöntötték a házaspárokat. Tiszttartó Dávid állandó diakónus és felesége, Gabi voltak az ünnepi esemény vendégei.

Az országos programsorozattá terebélyesedett rendezvény immár 15. alkalommal került megrendezésre. A tapolcai plébánia több alkalommal kapcsolódott be az eseménysorozatba, a Veszprémi Érsekség Családpasztorációs Munkacsoportjával karöltve ebben az esztendőben 2. alkalommal hívta meg a házaspárokat, hogy közösségi szinten ünnepeljék meg az egymásnak tett házassági ígéretüket.

A szentmisét Csonka Nándor esperes plébános és Gyulai Péter István káplán mutatták be Tiszttartó Dávid asszisztenciájával. Plébános úr Immanuel Kant szavait idézve köszöntötte a jelenlévőket. Két dolog tölti el lelkemet annál újabb és annál növekvőbb tisztelettel és csodálattal … : a csillagos ég felettem és az erkölcsi törvény bennem. A szívüket nyissák meg ezen az ünnepen, kérte Nándor atya a résztvevőktől.

Az oltár körüli szolgálatban is jelenvalóvá vált a házaspár közti egység, amikor Gabriella, a feleség lektori szolgálatot látott el a szentmise keretében.

Vajon elképzelhető az, hogy engem életem végéig valaki szeretni fog? Vajon elég erős és kitartó leszek ahhoz, hogy valakit egy életen át szeretni tudjak? Ezeket a kérdések tette fel magának Tiszttartó Dávid diakónus házasságkötése előtt. Az 5 gyermekes édesapa a Szentírás szavain keresztül vezette be a házasság szentségének titkába a házaspárokat és minden családban élő embert.

A diakónus a homíliába szőtt tanúságtételében nem a tudomány, a pszichológia vívmányaira alapozott. Sok bölcsesség van ezekben is, de Isten igéje az élet minden nagy kérdésére választ ad. – mondta. Isten szava az, ami a semmiből valamit, az élettelenből élőt alkot. A Teremtés könyvétől jutott el Jézusig, aki ma is velünk van, köztünk él. Minden szentségben hozzánk jön, az Ő szavát halljuk. Újra és újra tudatosítani kell magunkban, hogy a házasság szentségét egymásnak szolgáltatjuk ki. De nem csak akkor és ott, ünneplő ruhában, hanem attól kezdve folyamatosan, minden nap újra és újra. A kegyelem eszközei lehetünk egymás számára.

De akkor honnan a nehézségek? Emberi töredezettségünk van ezek hátterében. De az, hogy Isten működik a kapcsolatainkban, egészen biztos. Tegyük meg azt, amit tudunk, és Isten kegyelme kiegészíti a mi igyekezetünket. Szent Pál apostolra hivatkozva újra tudatosítsuk magunkban, hogy a természetesre épít a természetfeletti. Isten a kegyelmi ajándékait beépíti a természetes emberi élet ritmusába, így van ez a szentségeknél is. Ott van az esendő férfi és az esendő nő, és Isten az Ő jelenlétével megajándékozza őket. A keresztény házasságoknak is meg kell küzdeniük a nehézségekkel. Sok dolgot nem értünk, de ne engedjük el Jézus kezét. Van hova menni, az éltető vízforráshoz. Isten az, aki működik a házassági kapcsolatunkban. Pilinszky János gondolataival fejezte be szentbeszédét a diakónus: „Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok. Csúf, de te gyönyörűnek találtál. Végig hallgattad mindig, amit mondtam. Halandóból így lettem halhatatlan.

Csonka Nándor atya azt kérte a jelenlevő házaspároktól, hogy legyenek Isten ajándékává egymás számára, majd a vendég diakónussal együtt áldásban részesítette őket. Két egymásba kapaszkodó mézeskalács szívvel, igekártyával, lelkiekben megerősödve indulhattak az elkötelezett szerelem képviselői, a házaspárok megélni a házasság szentségét hétköznapi életükben is.

Sötét Béla és Csilla